A kétezres évek első felében egyszer csak arra figyeltünk fel a baráti körömben, hogy módfelett elleptek minket az egész jó kis árkád-jellegű játékok. Mi ezeket akkoriban csak mini-játékoknak hívtuk, mivel szimplán egy egyszerű gameplay-elemet igyekeztek kiszolgálni/szolgáltatni különösebb történet…
Az alapjátékhoz írt bejegyzés záró soraiban említettem, hogy az első kiegészítő megkezdése nem sokat váratott magára, így most örömmel vesézhetem ki a Neverwinter Nights 2: Mask of the Betrayer-t is. Ezzel persze már el is árultam, hogy eme folytatást sokkal jobban élveztem, mint a sima alapkampányt…