Mire elértük a 2000-ik évet, addigra viszonylagos rendszerességgel érkeztek egymás után az újabbnál újabb sorozatgyilkosokról szóló filmek, de igazán ütős vagy karakteres munkába ritkán futott bele az ember. Előtte talán a Hetedik bolygatta meg jobban a stílust, egy darabig ennek hatását lehetett…

Mivel eddig nem túl sok direkt akciófilmről számoltam be, ezúttal szerettem volna megbolygatni kissé a sormintát, de lehetőleg valami kevésbé nyilvánvaló választással. Így jutott eszembe az 1996-os Utánunk a tűzözön, amit anno még a moziban láttam, és úgy rémlett, hogy a későbbi újranézések idején…

Disztópikus filmet nem keveset láthattunk, na de olyat, amely a hétköznapjainkon, utóvégre a világunkon is nyomot hagyott volna és melynek élénken élő üzenete ma is minimum kulturális relevanciával bír, olyat mikor tártak elénk utoljára? A V mint vérbosszú óta nemigen, de ennek hatását is inkább…

Az ezredforduló környékén buzgó mozilátogatóként egy-két alkalommal elfogott az érzés, hogy egyes francia filmek mintha válaszként készültek volna valamely korábbi amerikai sikerre, mintha csak így akarták volna közölni, hogy aggodalomra semmi ok, ilyet bizony ők is tudnak. Erre volt példa a Bíbor…

Idén januárban David Lynch is elindult minden földinek útján, életművében pedig olyan sokak által elismert filmeket hagyott maga után, mint a Kék bársony, az Elefántember vagy a Mulholland Drive (hogy a korszakalkotó jelzővel is illethető sorozatról, a Twin Peaks-ről ne is beszéljünk). Persze a…

Amikor először meghallottam, hogy Quentin Tarantino második világháborús filmet készül forgatni, enyhén szólva is bizarrnak tetszett az ötlet, valahogy nem éreztem a téma komolyságához illőnek a stílusát. Gengszterekről, kábítószeresekről szóló történetekhez persze nagyon is passzol, de nem igazán…

Szörnyű igazságtalanságokról filmet készíteni mindig hálás feladat. Minél nagyobb az igazságtalanság, annál jobban magunkénak érezzük a helyzetet, annál inkább beleéljük magunkat az elszenvedő körülményeibe. A 2009-es Törvénytisztelő polgár kezdőjelenetei pedig mintaszerűen tesznek ennek eleget: nem…

Egy szörnyes film (vagy ahogy az angol mondaná: creature feature) kapcsán nem árthat feltenni a kérdést, hogy… mégis mennyire gagyi? Mert ami a kivitelezést illet, ugyebár jócskán bele lehet futni röhejesebb darabokba, hogy az épp csak megírt sztorijukról ne is beszéljünk. A bestia című 1997-es…

Egy hangyányit gondban voltam, amikor a 2005-ben mozikba került Titkok kulcsa c. film műfaját próbáltam pontosan meghatározni. Csípőből rávághatná az ember, hogy horror, és meg kell hagyni, hogy tényleg rémes dolgok történnek benne, de a film maga szinte egyáltalán nem véres, ahogy a szó szoros…

Gyakorta emlegetik a történetmesélés erényeként, ha az adott sztori írója nem rág mindent az ember szájába, teret enged az egyéni értelmezésnek, így ennek köszönhetően alkotása úgyszólván saját életet él tovább a befogadó félben. Remekül hangzik, ám számomra ingoványos talaj ez, mert noha nem…